A vállalatok sikeressége napjainkban egyre nagyobb mértékben függ a tárolt adatoktól. Az adatok tárolása önmagában nem elég: fontos, hogy az elérésük megbízhatóan és gyorsan történhessen meg.

Az elmúlt évekig a legtöbb gyártó közvetlenül csatolt tárolórendszert (DAS – Directly Attached Storage) alkalmazott a szervereinél az alkalmazásokhoz szükséges tárolókapacitás biztosítására. Ez  tipikusan azt jelentette, hogy vagy közvetlenül a szerver dobozában vagy ahhoz SCSI buszon kívülről csatlakoztatva, de mindenesetre minden egyes szerver esetén egyedileg oldották meg a tárolási szükségleteket.

Ez a stratégia nagyon jól működött, amíg egy-egy szerverhez viszonylag kis tárolókapacitásra volt szükség. Ahogy a tárolási igények egyre nőttek, a kapacitásokat növelni kellett. Ezzel párhuzamosan megjelent az igény az adatok megosztására, a nagy teljesítményre és az egyre nagyobb megbízhatóságra. Ezeknek az igényeknek a közvetlenül csatolt tárolók egyre kevésbé tudtak megfelelni.

Megoldás: tároláskonszolidáció

A tároláskonszolidáció nem más, mint a tárolási erőforrások központosítása és megosztása több szerver között. A különböző tároláskonszolidációs technikák a közvetlenül csatolt tárolókkal kapcsolatos korlátozásokat próbálják feloldani, miközben megoldást nyújtanak az egyre kapacitás-éhesebb rendszerek által támasztott igényekre is.

Miért érdemes konszolidálni?

A tároláskonszolidáció elsődleges célja a meglévő tárolási infrastruktúra egyszerűsítése. A folyamatos növekedés miatt a vállalatoknak egyre nagyobb kapacitásokat kell a szerverek rendelkezésére bocsátani, mégpedig egyre nagyobb teljesítménnyel és megbízhatósággal. A közvetlenül csatolt tárolórendszerek esetén ez azt jelentette, hogy egyre több és többféle külső tárolóeszközt kellett a szerverek mellett alkalmazni, ami egyre nagyobb bonyolultságú és drágábban üzemeltethető rendszereket eredményezett.

A konszolidáció legfontosabb előnyei:

• Központosított menedzsment – a teljes tárolókapacitás egyetlen felületen keresztül vezérelhető
• Nagyobb menedzsment-hatékonyság – a tárolási adminisztrátorok tipikusan 10-20-szor nagyobb kapacitást tudnak kezelni, mint a DAS környezetekben
• A tárolókapacitással kapcsolatos költségek több szerverre oszlanak – egy megfelelően megtervezett tároláskonszolidációs architektúra akár több száz különböző szervert képes kiszolgálni egy vagy több tároló-rendszerrel
• Nagy kapacitás-kihasználtság – minden szerverhez pontosan annyi kapacitást lehet rendelni, amennyi ténylegesen szükséges. A tároláskonszolidációs megoldások segítségével a DAS rendszerekben megszokott 20-30 százalékos kihasználtsághoz képest 80% vagy afeletti kihasználtság érhető el
• Alacsonyabb adminisztrációs költségek – kevesebb adminisztrátor szükséges a növekvő tárolási környezet üzemeltetéséhez, így közvetlen költségmegtakarítást jelent a konszolidáció
• Meet quality of service requirements – Mivel a tároláskonszolidációs megoldások a legújabb technológiákat alkalmazzák, a nagy megbízhatóság, teljesítmény és kapacitás a technológia részét képezheti

Tárolás-konszolidációs architektúrák

A tárolás-konszolidáció háromféle módon valósítható meg:

• Enterprise RAID tárolás-konszolidáció: a központi tárolórendszerre minden egyes szerver közvetlenül csatlakozik. Napjainkban ezt a megoldást igen ritkán alkalmazzák
• SAN tárolás-konszolidáció
• Hálózathoz csatlakozó tárolón (NAS) alapuló tárolás-konszolidáció